A cianobaktériumok világa

Elérkeztünk következő megállónkhoz a cianobaktériumok által uralt világba, az időgépünkkel 3 milliárd évvel utazunk vissza az időskálán. A sötétségből a fénybe, a kénből a napfénybe.
A Föld még nagyon fiatal, amikor kiszállunk az időgépünkből, a Föld egészen más arcát mutatja nekünk. A tengerek zöldesbarnák, az ég egészen más lehetett, mint ma, és a légkörben gyakorlatilag nincs szabad oxigén. Sok a szén-dioxid, a nitrogén és a metán. A levegő, amit beszívnánk, számunkra mérgező lenne. Ha belélegzed, meghalsz.
A tenger felszíne nyálkás, bűzös és zöldesbarna, egyáltalán nem hasonlít a horvát tengerpartra... de szép, mint egy óriási, élő takaró.
Kicsik, mikroszkopikus egysejtűek… több milliárdnyi… trilliónyi. Az egész bolygón elterjedtek. Mint egy zöld penész a kenyéren…
Üdv a cianobaktériumoknál. A Föld első gyilkosainál és első teremtőinél.

Ők okozták a Föld történetének egyik első hatalmas környezeti átalakulását.
A cianobaktériumok bakteriális szerveződésűek, sejtjeik sejtmag nélküliek, vagyis prokarióták. A cianobaktériumok kék színét többek között a fikocianin adja, de gyakran a vörös színű fikoeritrin is elnyomhatja a fikocianin kék és a klorofill zöld színét.
A legősibb ismert oxigéntermelő fotoszintetizáló szervezetek közé tartoznak.
Számukra a kétatomos oxigénmolekula melléktermék, nekünk az életet jelenti.
A Föld korai légköre gyakorlatilag teljesen oxigénmentes volt. Aztán ezek a kis zöld bacik elkezdtek termelni.
Nap mint nap…
Évmilliókon keresztül…
És mi történt?
Katasztrófa.

A „Nagy Oxigénezési Esemény”, vagyis a GOE során körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt az oxigén elkezdett tartósan felhalmozódni a légkörben.
Az akkori élet jelentős része számára az oxigén méreg volt. Károsíthatta a fehérjéiket, a sejtjeiket és a DNS-üket.
Azt gyakran lehet olvasni, hogy az akkori élet 90%-a kipusztult, de ezt ma nem tudjuk ilyen pontosan kijelenteni. Az biztos, hogy az oxigén megjelenése hatalmas környezeti változást és evolúciós nyomást jelentett az akkori, főként anaerob élővilág számára.
Képzeld el… egy életforma, ami annyira sikeres, hogy megmérgezi az egész bolygót.
Kijavítja a légkört.
Kinyírja a konkurencia egy részét.
Mi következik ezután?
A saját hulladéka az egész világot átalakítja.
A Föld egyik első globális környezeti változását nem mi okoztuk, hanem mikroszkopikus élőlények.
Miután az oxigén felhalmozódott, lehetővé vált a sokkal hatékonyabb oxigénalapú anyagcsere, ami később hozzájárult a bonyolultabb élet kialakulásához.
A halakhoz.
A dinoszauruszokhoz.
A fákhoz.
Hozzád.
A cianobaktériumok megváltoztatták az ősi világot, és ezzel akaratlanul előkészítették egy teljesen új világ megszületését.
Te ennek az átalakulásnak az egyik nagyon távoli következménye vagy.
Nem csak a tengert változtatták meg… a köveket is.
A „sztromatolitok” rétegelt kőzetszerű képződmények, amelyek gyakran mikrobiális közösségek működésével jönnek létre. Úgy néznek ki, mint egy torta.
Egy réteg baktérium, egy réteg üledék, egy réteg baktérium, egy réteg üledék.
Ma is vannak ilyenek Ausztráliában, például a Shark Bay-ben.
Az ősi sztromatolitok a Föld legrégebbi ismert életnyomai közé tartoznak. Nem csont. Nem hagyományos fosszília. Hanem olyan kőzetes szerkezet, amelynek kialakulásában baktériumok játszottak szerepet.
Az oxigén jelentős részét ma is az óceánokban élő fotoszintetizáló élőlények termelik. Ebben a fitoplanktonnak és köztük a cianobaktériumoknak is hatalmas szerepe van.

Mi, emberek most valami hasonlót csinálunk abból a szempontból, hogy a saját tevékenységünkkel megváltoztatjuk a bolygó légkörét.
CO2-t termelünk.
Felmelegítjük a bolygót.
Fajokat pusztítunk ki.
„Sikeresek” vagyunk, talán túl sikeresek…
A cianobaktériumok története figyelmeztetés: egy életforma olyan sikeressé válhat, hogy közben teljesen átalakítja a saját környezetét.
Másfelől tanulság is: a katasztrófa után jöhet egy új világ.
Mit jelent gyilkosnak lenni, hogy valaki élhessen?
A cianobaktérium nem akart gyilkos lenni.
Nem volt szándék.
Nem volt gonoszság.
Csak kémia.
És mégis, az oxigén megjelenése számtalan akkori élőlény számára végzetes lehetett, mert egy másik életforma „fejlődött”.
Ez a természet egyik kegyetlen szabálya: az egyik élet sokszor a másik életén vagy annak maradványain épül.
A fa a földön rothadó szerves anyagból is táplálkozik.
A ragadozó a zsákmányon él.
Te növényen, állaton és közvetve baktériumokon is élsz.
A cianobaktérium megtanítja: lehetsz gyilkos anélkül, hogy akarnád, és lehetsz teremtő anélkül, hogy tudnád.
Csak létezel, és a létezésed megváltoztat mindent.
A zöld szőnyeg lassan átalakul, a víz kémiája megváltozik, a légkör oxigéndúsabb lesz.
A következő állomásunk 2 milliárd évvel ezelőttre repít vissza minket a múltba.
Egy sejtről fog szólni, amelyik megeszik egy másikat, de nem emészti meg…
Beleszeret…
Kösd be magad!
Endoszimbiózis következik.
A legnagyobb szerelmi történet a biológiában.
Amikor két faj eggyé vált, és végül megszülettél Te!