Az emberiség legnagyobb találmánya

Ha végiggondoljuk az anatómiai szempontból modern ember közel 300 000 évét, akkor mi az, amire azt mondhatjuk, hogy megváltoztatta életünket és a legnagyobb olyan találmány, amely nélkül nem tartanánk ott, ahol vagyunk. Persze a kezdetekhez képesti semmihez a pattintott kőeszközök, a dárda, a tűz mondhatni, hogy alapjaiban változtatta meg az ember fejlődésének ütemét.

De ha ki kellene emelni akkor sokan elsőre rávágják, mint legnagyobb és legmeghatározóbb felfedezés az írás kialakulása.

Én személy szerint ezt nem tartom találmánynak, inkább egy kialakult módszer arra, hogy tudásunkat továbbadjuk az utánunk következő generációknak. Lévén az embernél nem fejlődött ki a genetikai emlékezés és a kollektív gondolkodás az írás a tudás amolyan kiegészítője, mely révén megoszthatóvá és maradandóvá válnak ismereteink.

Az írott tudás elemzése az új generációk által, a tanulási idő lerövidítése lehetővé tette a gyorsabb fejlődést. Olyan szintű írásos tudást halmoztunk fel, hogy egy ember számára mára lehetetlenné vált az összes tudás birtoklása. Gondoljunk arra, hogy a neandervölgyi ember számára mit jelentett az emberiség “összes” tudásának átadása és mit jelentene ez ma. Képtelenek lennénk befogadni azt a mennyiséget, amit felhalmoztunk.

A nyomtatás a sokszorosítás csak tovább segítette az emberiséget abban, hogy még több tudást halmozzon és terjesszen ezáltal lehetőséget adva annak, hogy egy ember életében is képes legyen valami új felfedezésére.

Ennek ellenére, szerintem nem az írás az emberiség legnagyobb találmánya, de kétségkívül írás nélkül sehol nem tartana az emberiség.

Adódik a kérdés, hogy tudnánk-e élni villamos energia nélkül. Ez a cikk és sok minden más se születhetne meg, ha nem létezne a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen villamos energia. De miért olyan jelentős ez?

Gondoljunk abba, hogy egy gyárban, munkahelyen világítani tudunk és ezáltal a munkaidő, a tanulásra fordított idő kiterjeszthető és a környezeti tényezőktől függetlenül extrém módon megnövekedett.

Az ember nem fedezte fel az elektromosságot, mert az létezett tőlünk függetlenül is csupán megtanultuk irányítani. De mi lett volna, ha Volta, Faraday vagy akár Edison nem lett volna képes munkáját végezni? Ahhoz, hogy a hozzájuk hasonló tudósok dolgozni tudjanak akár 60-70 évesen is szükség volt még valamire.

A tranzisztor már tekinthető találmánynak, hiszen anélkül nem létezne számítógép, internet és okostelefon. A kérdés csupán az, hogy ez a találmány valóban bír olyan jelentőséggel, ami megváltoztatta az emberiséget? Nyilván igen, de én személy szerint valahol régebben keresném azt a találmányt, amely meghatározta az emberiség sorsát.

A digitalizáció és az internet természetesen egy olyan mérföldkő, amelyet még nem láthatunk előre, de a mesterséges intelligencia fejlődése a jövőben visszatekintve valóban lehetséges, hogy korszakalkotó vagy törés lesz az emberiség történelmében.

Sokan említik az orvoslás, gyógyításban elért eredményeket, penicillin antibiotikum. Valóban fontos és hasznos találmányok, melyek inkább társadalmi jelentősége van. Kiléptünk az állatias világból, ahol a gyenge nem maradt életben így meghosszabbíthatóvá vált egy ember várható élettartama, nem haltunk bele egy náthába vagy tüdőgyulladásba. Mindennek van egy árnyoldala is de ez egy másik és inkább etikai kérdés, talán egy másik véleménycikkben írok róla.

Én úgy gondolom az orvostudomány nagyon fontos és jelentős mégsem ez határozta meg sőt én olyan valamit keresek, ami nélkül például nem juthattunk volna el odáig, hogy felfedezzük a mai ismert orvosságokat.

A fentiek tekintetében számomra egyértelműen az írás “feltalálása” nélkül biztosan nem tartanánk itt ahol tartunk, de én úgy gondolom létezik egy másik alulértékelt és manapság természetesnek gondolt találmány, amely nélkül még valahol a középkor szintjén megrekedtünk volna. Ez nincs tudományosan bizonyítva csupán magánvélemény.

Gondoljunk bele az ókori és középkori szerzetesek, matematikusok, csillagászok tudósok hogyan töltötték mindennapjaikat. Az aktív tudásukkal mikor tudtak dolgozni, általában nappal mert az olvasáshoz íráshoz fény kellett. A fény helyettesíthető volt gyertyákkal, tűz és egyéb fényekkel, de próbált már valaki gyertyafénynél olvasni?

Manapság, ha valaki szeretne egy olyan szintre eljutni az ismeretek és tanulásban, hogy önállóan tudjon bármit felfedezni vagy kutatni az minimum 25 év születéstől számítva. Persze vannak kivételek, de ha csak egy szakterület tudását sajátítja el valaki és a képességei is adottak hozzá akkor ennyi idő után kezdheti el kutatási tevékenységét, majd legalább 10 év kísérletezés mire eljuthat arra a szintre elméleti síkon, ahol felfedezéseivel az emberiséget szolgálja.

Tanulmányainkból, ha felidézzük a híres feltalálók és tudósok munkásságát legtöbbjük nem a fiatal éveiben szerzett hírnevet. Általában idősebb korra érik megy egy tudós arra, hogy összeáll a megfelelő mennyiségű tudás, viszont a gyertyafény és rossz fényviszonyok melletti tanulás, számolás vagy kísérletezés összeadva az időskori látásromlással tulajdonképpen lehetetlenné tette számukra az olvasás és írás lehetőségét.

Így én a szemüveget, mint találmányt sokkal alulértékeltebbnek gondolom, mint amilyen jelentőséggel bír a történelmünk során. A szemüveg meghosszabbította és lehetővé tette, hogy abban az életkorban is tudományosan aktív tudjon valaki maradni amikor előtte már nem volt rá képes megromlott látása miatt. Ha ezek tudósaink nem jutottak volna szemüveghez nagy eséllyel nem tudták volna elérni azt a mentális szintet, ahol képesek egy új eddig nem ismert elmélettel előállni, vagy elméletüket bizonyíthatták.

Ezért én úgy gondolom, hogy a hétköznapi életben természetesnek tűnő szemüveg egy olyan találmány, amely nélkül a tudomány fejlődése és életünk teljesen más irányt vett volna, mint amilyennek ma ismerjük.