Szonja

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fiatal kislány, akit Szonjának hívtak. Olyan szeme volt, amelyben egyszerre lakott a kíváncsiság és a csendes szomorúság, mintha már nagyon korán megértette volna, hogy a világ nem mindig gyengéd. Szonja élete nagy útja akkor kezdődött el, amikor még nem is tudta, mit jelent felnőni. Egy napon elveszítette a Papáját. A hiány hirtelen lett része a mindennapjainak, mint egy hideg szél, amely beköltözik az ember szívébe. A Papa azonban nem tűnt el egészen. Álmokban és csendes pillanatokban visszatért hozzá fekete lován, akit Árnyéknak hívtak. Árnyék erős volt és néha makacs, de mindig barátságos a gyermekekkel. A Papa ezen a lovon terelte Szonját mindig a helyes irányba, akkor is, amikor a kislány már nem hitt magában. Ez volt Szonja első nagy traumája. Egy...